A pestis, spanyolnátha, Ebola és a COVID

A nagy világjárványok mindig próbára tették az emberiséget. Ezek közül a legnagyobb az 1347 és 1353 közt tomboló pestis-járvány volt, mely 25 millió emberrel végzett kontinensünkön. Minden idők legnagyobb pandémiája alig 5 év alatt koporsóba juttatta a korabeli Európa 35 százalékát. Kórokozója a Yersinia pestis nevű baktérium leginkább a patkány bolhájáról került az emberekre rossz higiénés körülmények esetén (márpedig szinte CSAK ilyen körülmények jellemezték a korszak Európáját). Az 1346-os megjelenésekor a Krím félszigeten fekvő Kaffa városából került a fertőzés a kontinensre, amikor a várost támadó tatár hódítók pestises halottakat juttattak a település utcáira (hajítógépeikkel). Alighanem ez volt a biológiai hadviselés legelső formája bolygónkon. A pestis gyorsan terjedt: a nagy kereskedelmi útvonalak mentén Kaffából eljutott Dél-Európa kikötőibe, majd onnan a nagyvárosokba, többek közt Párizsba és Londonba. (Kelet-Közép Európát, főként Lengyelországot nagyrészt megkímélte.)

jarvanyok1.jpg

A kép forrása: mult-kor.hu

A pestis, vagy dögvész illetve fekete halál (mely utóbbi elnevezés a rossz bőrfelszíni oxigén-vérellátás miatt kialakuló elfeketedés miatt terjedt el) gyógyítása sok-sok évszázad múlva vált lehetségessé (a XIX. században, Alexandre Yersin professzor munkássága nyomán), ám már néhány évtizeddel 1346-os pusztítása után megtanulta Európa, a Pestis megelőzésének bizonyos módjait. Ide tartozik a halottak mielőbbi elföldelése, a tisztaság és a kialakuló fertőzésnél a távolságtartás. Ennek dacára a pestis rendszeresen visszatért a kontinensre és 1346-ot követően még 4 évszázadon keresztül okozott időről-időre óriási katasztrófákat. (Nálunk utoljára a Rákóczi-szabadságharc után pusztított tömegesen, 1711-ben, amikor 400 ezer emberrel végzett.)

A spanyolnátha ellentétben a pestissel nem bakteriális fertőzés, hanem vírusos infekció. Az első világháború utáni két esztendőben: 1918-ban és 1919-ben mintegy 21 millió ember halálát okozta. Bár az USA egyik államából, Kansasból indult ki, első nagyobb publicitását a semleges Spanyolországban kapta, így elnevezése is a hispánokra utal. A spanyolnátha vírusa az amerikai csapatokkal jutott el Kansasból Franciaországba (és így Európába). Az infuenza-szerű tüneteket rendszerint a tüdő megbetegedése követte, mely többnyire halálhoz vezetett.

jarvanyok_spanyolnatha.jpg

A kép forrása: ng24.hu

Spanyolnátha vitte el egyébként 1922 április elsején IV. Károly utolsó magyar királyt is, mégpedig alig 34 éves korában, száműzetése alatt, Madeira szigetén. A spanyolnátha híres áldozatai között van még Kaffka Margit, Edmond Rostand és Apollinaire.

Következett az Afrikában - egészen pontosan Kongóban, az Ebola folyó mentén - 1976-ban először megjelenő Ebola vírus, melynek mortalitása mindent felülmúlt. A fertőzésnek kitetteknek ugyanis 50% -a halt bele a kialakuló betegségbe (szörnyű kínok között, vérzéses lázban). Az Ebola könnyen lehetett volna minden idők legpusztítóbb kórokozója, de szerencsére ez a vírus nem terjed levegőben, csak szoros érintkezés útján, így máig "csak" 150 ezer halált okozott (zömében Afrika kontinensén). Utoljára 2013 decemberében bukkant fel Guineában illetve Nigériában és 2014 nyarán Kongóban. A 2013/14-es guineai járványban 25 500 ember fertőződött meg és 49 százalékuk sajnos bele is halt. [Tegyük hozzá: ha az Ebola gyorsabban tudna terjedni és levegőben is fertőzne, akkor ez a kórokozó lenne a modern-kor pestise és egyben az emberiség legnagyobb pusztítója is.]

ebola.jpg

Ebola Ugandában (a kép forrása: cidrap.umn.edu)

Végül eljutottunk a 2019-ben Kínában megjelenő, cseppfertőzéssel terjedő COVID19 -hez, melynek kórokozója, a SARS-CoV-2 koronavírus eddig közel 2,5 millió embert ölt meg a világ kontinensein. Bár mostanra több vakcina illetve gyógyszer is kifejlesztésre került megfékezésére, nem lassul terjedése, mégpedig az újabb és újabb mutáns-variánsok megjelenése miatt. (Legújabb verziója, a kaliforniai mutáció [CAL.20C] nem csak gyorsabban terjed, de súlyosabb lefolyású megbetegedést is okoz.)

Nem tudni mit hoz a jövő, de úgy tűnik: az emberiség olyan korszakához ért, melyben a járványok újra főszerepet kapnak és alapjaiban határozzák meg életünket.

logo_monakhosz.jpg