Javításra került az augsburgi kofessio és a sola scripura (elírások voltak)
-- A szentségek számát illetően nem lett korrigálás, mert bár eleinte Luther három szentségről beszélt a reformáció két szentséget tart meg.
-- A sok "sola" közül a sola scriptura (egyedül az írás) a lényeges, hiszen az összefogja a többit is, másrészt ebben van a legfőbb különbség a solák közül a katolicizmussal. (A sola Christus = egyedül Krisztus pl a katolikusokkal egyezik)
-- A szentekhez való viszony igenis markáns különbség a katolikusok és protestáns ágak között.
-- Végül: Kálvin szerepe nagyságrendekkel nagyobb a reformációban mint Zwinglié (itt sem javítottunk)
Köszönöm szépen az elismerést! :)
Táncsicsot sajtóvétség címén, a cenzúra kijátszásáért és izgatás vádjával tartóztatták le 1847 márciusában. Éppen egy éve volt fogságban, amikor kiszabadították a forradalmárok.
Nagyon érdekes volt, köszi a posztot! Jó végre tiszta, világos, olvasható írásokat látni a sok terjengő, dagályos 1848-as cikk között!
Amúgy Táncsics miért volt börtönben?
Akadnak, akik a "sötét" jelzőt nem tudják hová tenni a középkor kapcsán. Nem gondolják végig a következőket: a XII. - XIV. századok közt volt az az időszak az emberiség történetében (1100-1500), amikor az egyház hatalma a legnagyobb volt. Szinte bármiben dönthettek, eretnekséggel (vagy boszorkánysággal) vádolhattak nemest, polgárt, parasztot, akiket aztán megkínozhattak az inkvizíció keretében és élve el is égethettek. A papok a törvények felett álltak, bármit megtehettek (erkölcstelen élet, szodomia ... stb) miközben Istenről prédikáltak.
A földesurak birtokaikon ugyancsak teljhatalmú diktátorokként viselkedhettek: jobbágyaikat sanyargatták, a vétségen kapott parasztjaikat (például, ha engedély nélkül őröltették gabonáikat) megkínoztathatták, meg is ölethették (pallósjog), a parasztok sehová sem fordulhattak sérelmeikkel. Nyugat-Európában ezekben a századokban nemesi rablólovag seregek dúlták a vidéket, nem egy jobbágyfalut kifosztva és felperzselve.
Mindehhez jöttek a járványok (pestis, kolera, lepra) amelyek egyes Nyugat-európai területen akár a lakosság felét is elpusztították). Az orvostudomány fejlődését blokkolta az egyház, mert engedte a boncolásokat, így az úgynevezett "orvosok" nem is ismerték az anatómiát. Rendszerint ispotályokban folyt némi orvoslás, ahol a szerzetesek többnyire csak eret vágtak a betegeken "hagy távozzon a betegséget okozó "méreg-váladék" a testből. Emellette borbélyok kezelték a sebeket (mert csak nekik voltak ezekhez a beavatkozásokhoz megfelelő szikéik, ollóik.
Óriási volt a tudatlanság az analfabétizmus, az emberek emiatt szinte bármit elhittek: szellemek, boszorkányok, isteni akart stb. Gyakori volt az "Isten ítélet" a gyanúba keveredett bűnös kiszolgáltatása tűznek - víznek, mert ha valaki vétkes, azt Isten elveszejti úgyis. Rengeteg ártatlan ember esett ezeknek a kínzásoknak áldozatául. A magányosan élő nőket boszorkánysággal vádolták és élve égették el.
Nem volt jog, maximum ököljog és a kiváltságosok joga (nemesek, papok joga). A jobbágyot agyonadóztatták, és nyomorogni hagyták. Gyakori volt az éhinség, így a megszületett 7-8 gyerekből, jó ha egy-kettő megélhette a kamaszkor. Az emberek korán haltak, az ókorra jellemző magas életkor (pl Platónnál, aki 80 évet élt, a Krisztus előtti 4.-5. században), jó ha a paraszt 50 évet megélt.
MINDEZEK miatt összességében, de leginkább a szellemi sötétség és tudatlanság miatt nevezhetjük a középkort és különösen a XIV. századot "sötétnek".
@HaD: kurosawa jawarészt a hadakozó fejedelemségek kora utáni rendszert ami újkor vette alapul. Maga a szengudzsidáj is újkor...
Sötét középkor a Vendel és az Avar kor 550-800 közti erős központi hatalom nélküli Európa volt. A Karoling uralommal ér véget...és a viking korral(792-1066). Utánna a Normann/román kor 1066-1291 alatt kialakul a klasszikus lovagi kor és eszme. A gotika nem mindenhol és nem egy időben van jelen. hiszen itáliában hamarabb megjelenik az antik világot majmoló(annak hedonizmusát is) ami a legtöbb országban csak az újkorban(1492-után) jelenik meg.
A francia lovagok semmiből s tanultak. Parasztok verték meg őket Flandriában 1302-ben a két sereg túl közel volt, ami miatt a lovagok nem tudták kialakítani zárt csatarendjüket és nem tudtak eléggé fegyorsulni ahhoz, hogy áttörjék a nyolc sor mélyen kialakított flamand csatarendet. A lándzsával és a flamandul goedendag-nak nevezett buzogánnyal felfegyverzett gyalogosok sikeresen verték vissza az első rohamot. A jóreggelt buzogány egy 150cm méretű baseball ütőre hajazott 20-30cm vasheggyel és vasabroncsal a végén
Bár a csata csak kb. három óráig tartott, a francia sereg jelentős veszteségeket szenvedett. A csata másnapján a flamandok mintegy 500 aranyozott sarkantyút és más értékes lovagi felszerelést gyűjtöttek össze a csatamezőről, ebből ered a csata neve is. Akkoriban aranyozott sarkantyúja csak a főnemes származású lovagoknak lehetett, a köznemesek és a fegyverhordozók legfeljebb ezüst- (vagy ezüsttel borított) sarkantyút hordtak.
Becslések szerint mintegy 75 főnemes és ezer egyéb lovag vesztette életét, a korabeli krónikák a francia veszteségeket összesen 20 000 főre becsülték.
1396ban Nikkápolynál szintén ész nélkül mentek rohamba...
Agincourt és Crecy szintén. Pláne hogy mindkét csatában bár előnyben lehettek volna, teljesen értelmetlenül viselkedtek...
A francia lovagok utolsó csúf veresége a Páviai csata volt ahol a német zsoldosokon felmorzsolódtak a francia lovagok és a svájci gyalogosok is
@Nietzsche.: Igen, a kiváltságosok korszaka volt, az emberi butaság, hiszékenység és érzéketlenség kora, melyben az egyházi dogmák és a törvények felettiség kettős béklyóban akadályozták az igazságosság kialakulását. Az emberek korán haltak, a szenvedés pedig a mindennapi élet része volt.
A korszakot elsősorban azért tekinthetjük "sötétnek" mert például a hűbérúr bíráskodhatott mindenki felett aki a földjén élt és mert Isten és a vallás nevében hoztak értelmetlen ítéleteket. A nőknek semmihez nem volt joguk, a papok és a nemesek a törvények felett álltak, nem létezett orostudomány (aki beteg lett azt megfüstölőzték és max eret vágtak rajta) és a lakosság 90%-a írástudatlan volt. Ennek a sötét korszaknak legsötétebbje a XIII.-XIV. század tekinthető. Épp ahogy a posztban szerepel. Ami a filmet illeti: teljesen jól adja vissza mindezt.
Carragues kétszer is járt Magyarországon. Először azért, hogy tudakozódjon a Balkánon megjelent törökök jelentette veszélyről, másodszor pedig egy keresztes had részeként. Csatában halt meg Nikápolynál, ahol a franciák nem voltak hajlandóak elfogadni a török elleni harcban tapasztaltabb magyarok és románok vezetését, és durrbele módon nekimentek a janicsároknak. Majdnem az összes francia lovag meghalt, amikor oldalba és hátbatámadta őket a török lovasság. Carragues is a halottak között volt, testét nem találták meg.
...ha már film...A. Kuroszava szamuráj filmjei alapvetöen szintén középkori japán "kegyetlen" világát mutatták be...csakhogy...Kuroszava alapvetöen a dolgok rendjét és kiszámíthatóságát valamint egyszeüségét kívánta bemutatni szemben a "modern" idök szétesö kaotikus valóságot fel nem ismerhhetö világával....
@MEDVE1978: Szerintem ezek a pontok csak azért kerültek bele az egyezmény jegyzőkönyvébe, hogy Churchill és Roosevelt igazolja magát kifelé, ők nem dobták önként oda Kelet-Európát Sztálinnak. Tudták, hogy semmilyen eszközük nem lesz az igéretek kikényszerítésére.
@Motorogre: Ez nem "gondolom vagy nem gondolom" kérdése, hanem TÉNY. A normandiai partraszállástól számítva épp 11 hónap volt a reimsi fegyverszünet. 1944 június 6 ==> 1945 május 7.
A szovjet nehéz- és vegyipar akkor már dübörgött, alapanyag bőségesen, humánerőforrás szintén. Amikor Sztálin elhatározta hogy nem tart Japán támadáskor, akkor lett vége a németeknek. Nem gondolom hogy 11 hónap kellett volna hozzá.
A D-nap nemcsak az orosz emberveszteséget csökkentette jelentősen, de a kontinens ujra-felosztásában is nagy szerepe volt.
Ha ezeket elolvassa valaki, arra lehet következtetni, hogy a szövetségesek hittek Sztálinnak. Először is a balkáni partraszállás terve 1943 novemberében, Teheránban került le a napirendről, akkor döntötték el a normandiai partraszállást. Ez elsősorban Sztálin kérése és célja volt, tekintve, hogy 1943 novemberében a front még stabilan a Szovjetúnió területén húzodott és abban az évben óriási német offenzíva volt Kurszknál.
Nyilvánvaló tehát, hogy Sztálin nyomta a nyugati szövetségeseket afelé, hogy szálljanak partra Franciaországban, ezzel pedig erőket vonjanak el a keleti frontról.
Ahogy a visszaemlékezésekből az is látszik, hogy Roosewelt és Churchill is hittek Sztálin ígéretében, amikor a balti államoknak és Lengyelországnak (valamint később gyakorlatilag a teljes keleti blokknak szabad választásokat ígért). Churchill valamikor 1945 májusában döbbent rá, hogy Sztálin át fogja verni, ezért parancsot is adott arra, hogy mi lenne, ha a szovjeteket erővel vennék rá arra, hogy betartsák az aláírt szerződéseket (en.wikipedia.org/wiki/Operation_Unthinkable).
A szovjet hadszíntéren gyakorlatilag ugyanekkor indult meg a Bagration hadművelet, ami elpuszította a német Heeresgruppe Mittét. Míg azt megelőzően a frontvonal Belorusszia keleti részén húzodott, két hónap alatt az oroszok több száz kilométert haladtak nyugatra, egészen Kelet-Poroszországig. A hadművelet június végétől tartott augusztusig. Több mint 450.000 német halt meg vagy esett fogságba és rengeteg felszerelést, hadieszközt is veszítettek. Bár az oroszok átmenetileg kifulladtak és egészen 1945 tavaszáig csak délen (Románia, Magyarország) nyomultak előre, óriási túlerőben voltak. A nyugati frontról ráadásul a németek nem nagyon tudtak volna átcsoportosítani akkor sem, ha nincs partraszállás, hiszen annak a réme ott lebegett volna a fejük felett, ráadásul egy óriási partszakaszt kellett volna megvédeni.
Nyugaton a németek a kezdeti ellenállás után inkább a legtöbb helyen dinamikusan visszavonultak, nem vállaltak nagyobb csatákat, a kikötőket tartották meg vagy szabotálták, hogy a szövetségesek logisztikailag ne tudják ellátni a harcoló csapataikat. A Market Garden fő célja is a német határra jutás mellett a holland és belga kikötők elfoglalása volt, hogy ott tudják behozni az utánpótlást. Az sem véletlen, hogy az Ardenneki offenzíva célpontja Antwerpen volt, itt is a szövetségesek utánpótlási vonalait próbálták megszakítani.
@PanelProli: Az igaz, hogy Okinawán 183 ezer, míg Normandiában 170 ezer katona szállt partra, DE Normandia esetében 3 teljes hónapon át folytatódott a partraszállás, így összesen 2,8 millió fő lépett ott a kontinens földjére. Amellett a háború menetét tekintve a normandiai nagyságrendekkel volt fontosabb.
Monakhosz
Utolsó kommentek:
Vinicius_ 2024.03.19. 12:07:49
Bejegyzés: Három érdekesség 1848 március 15-ről
Vinicius_ 2024.03.17. 16:30:07
Bejegyzés: A filmek szerepe a történelemoktatásban [1.]
Monakhosz 2024.03.16. 10:48:40
-- A szentségek számát illetően nem lett korrigálás, mert bár eleinte Luther három szentségről beszélt a reformáció két szentséget tart meg.
-- A sok "sola" közül a sola scriptura (egyedül az írás) a lényeges, hiszen az összefogja a többit is, másrészt ebben van a legfőbb különbség a solák közül a katolicizmussal. (A sola Christus = egyedül Krisztus pl a katolikusokkal egyezik)
-- A szentekhez való viszony igenis markáns különbség a katolikusok és protestáns ágak között.
-- Végül: Kálvin szerepe nagyságrendekkel nagyobb a reformációban mint Zwinglié (itt sem javítottunk)
Bejegyzés: A reformáció és Luther Márton [8.]
Monakhosz 2024.03.16. 10:41:04
Táncsicsot sajtóvétség címén, a cenzúra kijátszásáért és izgatás vádjával tartóztatták le 1847 márciusában. Éppen egy éve volt fogságban, amikor kiszabadították a forradalmárok.
Bejegyzés: Három érdekesség 1848 március 15-ről
Nietzsche. 2024.03.16. 10:34:07
Amúgy Táncsics miért volt börtönben?
Bejegyzés: Három érdekesség 1848 március 15-ről
Fritz Gerlich 2021.10.19. 08:16:43
Bejegyzés: A sötét XIV. század, filmek és a valóság [7.]
Fritz Gerlich 2021.10.19. 07:58:43
A földesurak birtokaikon ugyancsak teljhatalmú diktátorokként viselkedhettek: jobbágyaikat sanyargatták, a vétségen kapott parasztjaikat (például, ha engedély nélkül őröltették gabonáikat) megkínoztathatták, meg is ölethették (pallósjog), a parasztok sehová sem fordulhattak sérelmeikkel. Nyugat-Európában ezekben a századokban nemesi rablólovag seregek dúlták a vidéket, nem egy jobbágyfalut kifosztva és felperzselve.
Mindehhez jöttek a járványok (pestis, kolera, lepra) amelyek egyes Nyugat-európai területen akár a lakosság felét is elpusztították). Az orvostudomány fejlődését blokkolta az egyház, mert engedte a boncolásokat, így az úgynevezett "orvosok" nem is ismerték az anatómiát. Rendszerint ispotályokban folyt némi orvoslás, ahol a szerzetesek többnyire csak eret vágtak a betegeken "hagy távozzon a betegséget okozó "méreg-váladék" a testből. Emellette borbélyok kezelték a sebeket (mert csak nekik voltak ezekhez a beavatkozásokhoz megfelelő szikéik, ollóik.
Óriási volt a tudatlanság az analfabétizmus, az emberek emiatt szinte bármit elhittek: szellemek, boszorkányok, isteni akart stb. Gyakori volt az "Isten ítélet" a gyanúba keveredett bűnös kiszolgáltatása tűznek - víznek, mert ha valaki vétkes, azt Isten elveszejti úgyis. Rengeteg ártatlan ember esett ezeknek a kínzásoknak áldozatául. A magányosan élő nőket boszorkánysággal vádolták és élve égették el.
Nem volt jog, maximum ököljog és a kiváltságosok joga (nemesek, papok joga). A jobbágyot agyonadóztatták, és nyomorogni hagyták. Gyakori volt az éhinség, így a megszületett 7-8 gyerekből, jó ha egy-kettő megélhette a kamaszkor. Az emberek korán haltak, az ókorra jellemző magas életkor (pl Platónnál, aki 80 évet élt, a Krisztus előtti 4.-5. században), jó ha a paraszt 50 évet megélt.
MINDEZEK miatt összességében, de leginkább a szellemi sötétség és tudatlanság miatt nevezhetjük a középkort és különösen a XIV. századot "sötétnek".
Bejegyzés: A sötét XIV. század, filmek és a valóság [7.]
Monakhosz 2021.10.18. 14:44:13
.
periodistas.blog.hu/2020/03/31/nagy_valsagok_a_tortenelemben
...
Bejegyzés: A sötét XIV. század, filmek és a valóság [7.]
Krisztián Károly Györe 2021.10.18. 06:47:46
Sötét középkor a Vendel és az Avar kor 550-800 közti erős központi hatalom nélküli Európa volt. A Karoling uralommal ér véget...és a viking korral(792-1066). Utánna a Normann/román kor 1066-1291 alatt kialakul a klasszikus lovagi kor és eszme. A gotika nem mindenhol és nem egy időben van jelen. hiszen itáliában hamarabb megjelenik az antik világot majmoló(annak hedonizmusát is) ami a legtöbb országban csak az újkorban(1492-után) jelenik meg.
A francia lovagok semmiből s tanultak. Parasztok verték meg őket Flandriában 1302-ben a két sereg túl közel volt, ami miatt a lovagok nem tudták kialakítani zárt csatarendjüket és nem tudtak eléggé fegyorsulni ahhoz, hogy áttörjék a nyolc sor mélyen kialakított flamand csatarendet. A lándzsával és a flamandul goedendag-nak nevezett buzogánnyal felfegyverzett gyalogosok sikeresen verték vissza az első rohamot. A jóreggelt buzogány egy 150cm méretű baseball ütőre hajazott 20-30cm vasheggyel és vasabroncsal a végén
Bár a csata csak kb. három óráig tartott, a francia sereg jelentős veszteségeket szenvedett. A csata másnapján a flamandok mintegy 500 aranyozott sarkantyút és más értékes lovagi felszerelést gyűjtöttek össze a csatamezőről, ebből ered a csata neve is. Akkoriban aranyozott sarkantyúja csak a főnemes származású lovagoknak lehetett, a köznemesek és a fegyverhordozók legfeljebb ezüst- (vagy ezüsttel borított) sarkantyút hordtak.
Becslések szerint mintegy 75 főnemes és ezer egyéb lovag vesztette életét, a korabeli krónikák a francia veszteségeket összesen 20 000 főre becsülték.
1396ban Nikkápolynál szintén ész nélkül mentek rohamba...
Agincourt és Crecy szintén. Pláne hogy mindkét csatában bár előnyben lehettek volna, teljesen értelmetlenül viselkedtek...
A francia lovagok utolsó csúf veresége a Páviai csata volt ahol a német zsoldosokon felmorzsolódtak a francia lovagok és a svájci gyalogosok is
Bejegyzés: A sötét XIV. század, filmek és a valóság [7.]
Monakhosz 2021.10.17. 22:58:35
Bejegyzés: A sötét XIV. század, filmek és a valóság [7.]
ⲘⲁⲭѴⲁl ⲂⲓrⲥⲁⲘⲁⲛ ⲔöⲍÍró · http://bircahang.org 2021.10.17. 22:56:27
Bejegyzés: A sötét XIV. század, filmek és a valóság [7.]
Nietzsche. 2021.10.17. 21:26:46
Bejegyzés: A sötét XIV. század, filmek és a valóság [7.]
Gazz 2021.10.17. 21:26:41
Bejegyzés: A sötét XIV. század, filmek és a valóság [7.]
HaD 2021.10.17. 21:10:56
Bejegyzés: A sötét XIV. század, filmek és a valóság [7.]
chrisred 2021.06.07. 15:05:50
Bejegyzés: A normandiai partraszállás jelentősége [6.]
Monakhosz 2021.06.07. 14:22:53
Bejegyzés: A normandiai partraszállás jelentősége [6.]
Motorogre 2021.06.07. 14:21:30
A D-nap nemcsak az orosz emberveszteséget csökkentette jelentősen, de a kontinens ujra-felosztásában is nagy szerepe volt.
Bejegyzés: A normandiai partraszállás jelentősége [6.]
MEDVE1978 2021.06.07. 14:21:28
Van viszonylag nagy irodalma a teheráni és jaltai konferenciáknak (angolul több):
en.wikipedia.org/wiki/Tehran_Conference
en.wikipedia.org/wiki/Yalta_Conference
Ha ezeket elolvassa valaki, arra lehet következtetni, hogy a szövetségesek hittek Sztálinnak. Először is a balkáni partraszállás terve 1943 novemberében, Teheránban került le a napirendről, akkor döntötték el a normandiai partraszállást. Ez elsősorban Sztálin kérése és célja volt, tekintve, hogy 1943 novemberében a front még stabilan a Szovjetúnió területén húzodott és abban az évben óriási német offenzíva volt Kurszknál.
Nyilvánvaló tehát, hogy Sztálin nyomta a nyugati szövetségeseket afelé, hogy szálljanak partra Franciaországban, ezzel pedig erőket vonjanak el a keleti frontról.
Ahogy a visszaemlékezésekből az is látszik, hogy Roosewelt és Churchill is hittek Sztálin ígéretében, amikor a balti államoknak és Lengyelországnak (valamint később gyakorlatilag a teljes keleti blokknak szabad választásokat ígért). Churchill valamikor 1945 májusában döbbent rá, hogy Sztálin át fogja verni, ezért parancsot is adott arra, hogy mi lenne, ha a szovjeteket erővel vennék rá arra, hogy betartsák az aláírt szerződéseket (en.wikipedia.org/wiki/Operation_Unthinkable).
Bejegyzés: A normandiai partraszállás jelentősége [6.]
MEDVE1978 2021.06.07. 14:20:38
A szovjet hadszíntéren gyakorlatilag ugyanekkor indult meg a Bagration hadművelet, ami elpuszította a német Heeresgruppe Mittét. Míg azt megelőzően a frontvonal Belorusszia keleti részén húzodott, két hónap alatt az oroszok több száz kilométert haladtak nyugatra, egészen Kelet-Poroszországig. A hadművelet június végétől tartott augusztusig. Több mint 450.000 német halt meg vagy esett fogságba és rengeteg felszerelést, hadieszközt is veszítettek. Bár az oroszok átmenetileg kifulladtak és egészen 1945 tavaszáig csak délen (Románia, Magyarország) nyomultak előre, óriási túlerőben voltak. A nyugati frontról ráadásul a németek nem nagyon tudtak volna átcsoportosítani akkor sem, ha nincs partraszállás, hiszen annak a réme ott lebegett volna a fejük felett, ráadásul egy óriási partszakaszt kellett volna megvédeni.
Nyugaton a németek a kezdeti ellenállás után inkább a legtöbb helyen dinamikusan visszavonultak, nem vállaltak nagyobb csatákat, a kikötőket tartották meg vagy szabotálták, hogy a szövetségesek logisztikailag ne tudják ellátni a harcoló csapataikat. A Market Garden fő célja is a német határra jutás mellett a holland és belga kikötők elfoglalása volt, hogy ott tudják behozni az utánpótlást. Az sem véletlen, hogy az Ardenneki offenzíva célpontja Antwerpen volt, itt is a szövetségesek utánpótlási vonalait próbálták megszakítani.
Bejegyzés: A normandiai partraszállás jelentősége [6.]
Monakhosz 2021.06.07. 11:13:25
Bejegyzés: A normandiai partraszállás jelentősége [6.]