Az 1944 június 6-án megkezdődő normandiai partraszállás évfordulóin mindig felvetődik a kérdés: mennyire volt nagy jelentősége a második front megnyitásának és a Szovjetunió - mely ekkor már területe túlnyomó részéről kiűzte a németeket és csapataival Dél-Lengyelországba és Romániába is benyomult - egyedül is képes lett volna e legyőzni a III. Birodalmat?

A kép forrása: en-normandie-tourisme.fr

Nos a válasz előtt néhány fontos adat: az ekkoriban körülbelül 7 milliós német haderő közel fele, 3,3 millió katona harcolt a keleti fronton egy nagyjából kétszeres létszámfölényben álló (6,5 milliós) szovjet hadsereggel szemben (folyamatosan hátrálva), miközben haderejének másik fele Európa területén szétszórva látott el megszálló feladatokat illetve Olaszországban harcolt a délről észak felé előretörő szövetséges csapatokkal. Ez a "leosztás" egy elhúzódó háború képét mutatta, mivel a visszavonuló Wehrmacht és Waffen-SS csapatok hatalmas károkat okoztak a szovjeteknek. (A háború végén kielemzett veszteség-adatok is megmutatták, hogy miközben Németország 3,3 millió katonát vesztett 1939 és 1945 között, addig a Szovjetunió két és félszer annyit, 8,6 milliót.) Az európai harcok képe 1944 júniusában még egyáltalán nem vetítette előre, hogy 11 hónap múlva Németország romokban heverve fog fegyverszünetet kérni a szövetségesektől.

A kép forrása: en.wikisource.org

A szövetséges országok az 1941-es Atlanti Charta megkötése és a kölcsönbérleti szerződések aláírása (illetve a szállítmányok Szovjetunióba irányítása) után a háború gyorsabb befejezését szerették volna elérni. Ennek a gondolatnak a jegyében az 1943 novemberi teheráni konferencián egy Nyugat-európai szövetséges front létrehozásáról határoztak (Sztálin, Roosevelt, Churchill egyetértésével).

A normandiai partraszállás (D nap) tehát a második világháború sokkal gyorsabb lezárulását célozta, melyet maximálisan meg is valósított: az első partraszálló angol-amerikai egységek partot érésétől 11 hónapra a német vezetők a reimsi fegyverszünetre indultak (melyet 1945 május 7-én írtak alá). Az 1944 június 6-án a partra tett 170 ezer szövetséges katonát augusztus végéig (vagyis 3 hónap alatt) további 2,8 millió angol, amerikai, kanadai, ausztrál és új-zélandi katona követte, amivel 1944 őszére kétszeres lett a szövetséges létszámfölény a nyugati fronton. (Tegyük hozzá: felszerelésben, harckocsik, tüzérség terén is nagy lett az erő-eltolódás. Leginkább az amerikai-brit légi-fölény vált feltűnővé, hiszen a a "D" naptól kezdve egyértelműen a szövetségesek uralták a nyugat-európai légteret.)

Annak a bizonyos napnak azonban nem kevés áldozata is lett. Szám szerint 10 500 szövetséges katona veszett oda Normandia különböző partszakaszain, melyek a Utah, Omaha, Gold, Juno, Sword elnevezéseket kapták. Ám ennek a 6-7% -os veszteségnek az ellensúlyozásaként 3 hónap alatt felszabadult egész észak Franciaország és Párizs.

A kép forrása: archivo.urgente24.com

Az Overlord-hadművelet 1944 augusztus 30-án egyértelműen sikerrek zárult, Eisenhower, Montgomery és Patton stratégiai győzelmével Rundstedt illetve Model felett. A szövetséges eufória nem ismert határokat.

Az angolok és amerikaiak első megtorpanását csak 1944 ősze hozta el és a hollandiai hidak megkaparintását célzó merész Market-Garden hadművelet, mely sajnos közel ugyanannyi veszteséget jelentett mint a normandiai partraszállás. (A szárnyak nélkül, egyetlen úton előretörő szövetséges páncélosok túl messze voltak a Hollandia belsejében, hidakra ledobott angol-amerikai ejtőernyősöktől, akiket így legázoltak a térségben állomásozó [épp feltöltésre váró] német SS páncélosok.) Az eufóriát megdöbbenés és gyász váltotta a nyugati fronton.

Az 1944 decemberében kibontakozó német ellentámadás (ardenneki-offenzíva) azonban német kudarccal zárult így a szövetségesek eljuthattak végre a Rajnához (a francia-német határra), mely ugyan újabb 3 hónapos megtorpanást hozott, ám ezt követően már a háború végét. Az 1945-ös év márciusában már nyugaton is német földön folyt a harc így mindkét haderő (az angol-amerikai és az orosz is) Berlinhez közeledett. Hitler feladta, április 30-án öngyilkos lett.

A kép forrása: usatoday.com

A normandiai partraszállás nélkül a Német Birodalommal egyedül harcoló Szovjetunió évekig kellett volna, hogy küszködjön a Wehrmachttal. Így azonban a finálé "csak" 11 hónapig tartott: 1944 június 6 után a Szovjetuniónak és a nyugati hatalmaknak 11 hónapra volt szükségük a németek legyőzéséhez. EZT ünnepeljük a mai napon, a világ összefogását a nácizmus ellen és egy jól megtervezett sikeres hadművelet végrehajtását, annak hőseivel együtt.  

Ha érdekesnek találtad cikkünket, ezeket is ajánljuk figyelmedbe: A lengyel-magyar barátság története, Pestis, Spanyolnátha, Ebola és a COVID, Diktatúrák a két világháború között, Mitől demokrácia egy demokrácia?.

2021.06.06.20:04.