Monakhosz

A normandiai partraszállás jelentősége [6.]

2021. június 06. - Monakhosz

Az 1944 június 6-án megkezdődő normandiai partraszállás évfordulóin mindig felvetődik a kérdés: mennyire volt nagy jelentősége a második front megnyitásának és a Szovjetunió - mely ekkor már területe túlnyomó részéről kiűzte a németeket és csapataival Dél-Lengyelországba és Romániába is benyomult - egyedül is képes lett volna e legyőzni a III. Birodalmat?

normandiai_partraszallas.jpg

A kép forrása: en-normandie-tourisme.fr

Nos a válasz előtt néhány fontos adat: az ekkoriban körülbelül 7 milliós német haderő közel fele, 3,3 millió katona harcolt a keleti fronton egy nagyjából kétszeres létszámfölényben álló (6,5 milliós) szovjet hadsereggel szemben (folyamatosan hátrálva), miközben haderejének másik fele Európa területén szétszórva látott el megszálló feladatokat illetve Olaszországban harcolt a délről észak felé előretörő szövetséges csapatokkal. Ez a "leosztás" egy elhúzódó háború képét mutatta, mivel a visszavonuló Wehrmacht és Waffen-SS csapatok hatalmas károkat okoztak a szovjeteknek. (A háború végén kielemzett veszteség-adatok is megmutatták, hogy miközben Németország 3,3 millió katonát vesztett 1939 és 1945 között, addig a Szovjetunió két és félszer annyit, 8,6 milliót.) Az európai harcok képe 1944 júniusában még egyáltalán nem vetítette előre, hogy 11 hónap múlva Németország romokban heverve fog fegyverszünetet kérni a szövetségesektől.

frontok_1944juni.jpg

A kép forrása: en.wikisource.org

A szövetséges országok az 1941-es Atlanti Charta megkötése és a kölcsönbérleti szerződések aláírása (illetve a szállítmányok Szovjetunióba irányítása) után a háború gyorsabb befejezését szerették volna elérni. Ennek a gondolatnak a jegyében az 1943 novemberi teheráni konferencián egy Nyugat-európai szövetséges front létrehozásáról határoztak (Sztálin, Roosevelt, Churchill egyetértésével).

A normandiai partraszállás (D nap) tehát a második világháború sokkal gyorsabb lezárulását célozta, melyet maximálisan meg is valósított: az első partraszálló angol-amerikai egységek partot érésétől 11 hónapra a német vezetők a reimsi fegyverszünetre indultak (melyet 1945 május 7-én írtak alá). Az 1944 június 6-án a partra tett 170 ezer szövetséges katonát augusztus végéig (vagyis 3 hónap alatt) további 2,8 millió angol, amerikai, kanadai, ausztrál és új-zélandi katona követte, amivel 1944 őszére kétszeres lett a szövetséges létszámfölény a nyugati fronton. (Tegyük hozzá: felszerelésben, harckocsik, tüzérség terén is nagy lett az erő-eltolódás. Leginkább az amerikai-brit légi-fölény vált feltűnővé, hiszen a a "D" naptól kezdve egyértelműen a szövetségesek uralták a nyugat-európai légteret.)

normandy.jpg

Annak a bizonyos napnak azonban nem kevés áldozata is lett. Szám szerint 10 500 szövetséges katona veszett oda Normandia különböző partszakaszain, melyek a Utah, Omaha, Gold, Juno, Sword elnevezéseket kapták. Ám ennek a 6-7% -os veszteségnek az ellensúlyozásaként 3 hónap alatt felszabadult egész észak Franciaország és Párizs.

terkep_normandia.jpg

A kép forrása: archivo.urgente24.com

Az Overlord-hadművelet 1944 augusztus 30-án egyértelműen sikerrek zárult, Eisenhower, Montgomery és Patton stratégiai győzelmével Rundstedt illetve Model felett. A szövetséges eufória nem ismert határokat.

Az angolok és amerikaiak első megtorpanását csak 1944 ősze hozta el és a hollandiai hidak megkaparintását célzó merész Market-Garden hadművelet, mely sajnos közel ugyanannyi veszteséget jelentett mint a normandiai partraszállás. (A szárnyak nélkül, egyetlen úton előretörő szövetséges páncélosok túl messze voltak a Hollandia belsejében, hidakra ledobott angol-amerikai ejtőernyősöktől, akiket így legázoltak a térségben állomásozó [épp feltöltésre váró] német SS páncélosok.) Az eufóriát megdöbbenés és gyász váltotta a nyugati fronton.

Az 1944 decemberében kibontakozó német ellentámadás (ardenneki-offenzíva) azonban német kudarccal zárult így a szövetségesek eljuthattak végre a Rajnához (a francia-német határra), mely ugyan újabb 3 hónapos megtorpanást hozott, ám ezt követően már a háború végét. Az 1945-ös év márciusában már nyugaton is német földön folyt a harc így mindkét haderő (az angol-amerikai és az orosz is) Berlinhez közeledett. Hitler feladta, április 30-án öngyilkos lett.

normandia_part.jpg

A kép forrása: usatoday.com

A normandiai partraszállás nélkül a Német Birodalommal egyedül harcoló Szovjetunió évekig kellett volna, hogy küszködjön a Wehrmachttal. Így azonban a finálé "csak" 11 hónapig tartott: 1944 június 6 után a Szovjetuniónak és a nyugati hatalmaknak 11 hónapra volt szükségük a németek legyőzéséhez. EZT ünnepeljük a mai napon, a világ összefogását a nácizmus ellen és egy jól megtervezett sikeres hadművelet végrehajtását, annak hőseivel együtt.  

csik.jpg

[Monakhosz blog-bemutatkozás]

Ha érdekesnek találtad cikkünket, ezeket is ajánljuk figyelmedbe: A lengyel-magyar barátság történetePestis, Spanyolnátha, Ebola és a COVID, Diktatúrák a két világháború között, Mitől demokrácia egy demokrácia?.

logo_monakhosz.jpg

2021.06.06.20:04.

A bejegyzés trackback címe:

https://monakhosz.blog.hu/api/trackback/id/tr10016583776

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Alick 2021.06.07. 08:16:24

"11 hónap múlva Németország romokban heverve fog fegyverszünetet kérni a szövetségesektől."

Minden érdekelt tisztában volt vele, hogy a németek vonatkozásában csak a feltétel nélküli kapituláció elfogadható.

Alick 2021.06.07. 08:16:41

"a Német Birodalommal egyedül harcoló Szovjetunió évekig kellett volna, hogy küszködjön a Wehrmachttal"

A németek tartalékai gyorsabban merültek ki, sokáig így se húzták volna.
Viszont a nyugati front megnyitása megakadályozta, hogy a szovjetek - mint "felszabadító" - Európa nagyobb részére igényt formáljanak.

Hungarian Geographic · https://www.facebook.com/hungarian.geographic 2021.06.07. 08:16:51

Ezt magyarázd el az örökrettegő idegroncsoknak is, akik nem értik, hogy már 76 éve nincsenek nácik!

Örömhernyó 2021.06.07. 08:17:03

A normandiai partraszállást a nyugatiak a mai napig valami hatalmas veszteséggel járó, nagy áldozathozatalnak tekintik a győzelem érdekében. Holott a keleti front csatáihoz képest egy teadélután volt. Hasonló vagy nagyobb napi veszteségek mindennaposak voltak a keleti fronton.

DeadEnd · http://dend.blog.hu/ 2021.06.07. 11:10:49

@Örömhernyó: Mondjuk Sztálingrádban ahol az össz. veszteség tengely oldalon 800'000, míg szovjet oldalon 1'100'000 volt körülbelül. És jelentőségében is hasonló, az volt a fordulópont a keleti fronton.

chrisred 2021.06.07. 11:10:56

@Örömhernyó: Az oroszoknak nem sok választási lehetősége volt, hogy vállalják-e a keleti fronton hozott áldozatokat, tekintve, hogy a németek támadták meg őket. A szövetségeseknek viszont előre kellett mérlegelni a kontinensen való partraszállás áldozatait, és hogy mit nyerhetnek azzal, ha bevállalják.

Labasmaz 2021.06.07. 11:11:02

@Alick: Ez egy nagyon fontos gondolat, és igen nagyon motiválta is a nyugati hatalmakat. A partraszállás után szinte versenyfutás volt, hogy az oroszoknál előbb, de legkésőbb velük egyidőben érjenek Berlinbe, hogy a nyugati érdekszféra minél kevésbé sérüljön, szenvedjen veszteségeket a háború utáni "újrafelosztásban". Ez akkortájt már nemhogy sejthető, de sokkal inkább pontosan tudható, előre prognosztizálható volt, hogy Európa kétfelé fog szakadni a háboú után.

PanelProli 2021.06.07. 11:11:10

@Örömhernyó: Okinaván több katona szállt partra, mint Normadiában, az volt a legnagyobb partraszállásos hadművelet a II. VH során. Több amerikai/kanadai/ausztrál katona is halt meg ott, mint Normadiában.

Monakhosz 2021.06.07. 11:13:25

@PanelProli: Az igaz, hogy Okinawán 183 ezer, míg Normandiában 170 ezer katona szállt partra, DE Normandia esetében 3 teljes hónapon át folytatódott a partraszállás, így összesen 2,8 millió fő lépett ott a kontinens földjére. Amellett a háború menetét tekintve a normandiai nagyságrendekkel volt fontosabb.

MEDVE1978 2021.06.07. 14:20:38

Néhány kiegészítés:

A szovjet hadszíntéren gyakorlatilag ugyanekkor indult meg a Bagration hadművelet, ami elpuszította a német Heeresgruppe Mittét. Míg azt megelőzően a frontvonal Belorusszia keleti részén húzodott, két hónap alatt az oroszok több száz kilométert haladtak nyugatra, egészen Kelet-Poroszországig. A hadművelet június végétől tartott augusztusig. Több mint 450.000 német halt meg vagy esett fogságba és rengeteg felszerelést, hadieszközt is veszítettek. Bár az oroszok átmenetileg kifulladtak és egészen 1945 tavaszáig csak délen (Románia, Magyarország) nyomultak előre, óriási túlerőben voltak. A nyugati frontról ráadásul a németek nem nagyon tudtak volna átcsoportosítani akkor sem, ha nincs partraszállás, hiszen annak a réme ott lebegett volna a fejük felett, ráadásul egy óriási partszakaszt kellett volna megvédeni.

Nyugaton a németek a kezdeti ellenállás után inkább a legtöbb helyen dinamikusan visszavonultak, nem vállaltak nagyobb csatákat, a kikötőket tartották meg vagy szabotálták, hogy a szövetségesek logisztikailag ne tudják ellátni a harcoló csapataikat. A Market Garden fő célja is a német határra jutás mellett a holland és belga kikötők elfoglalása volt, hogy ott tudják behozni az utánpótlást. Az sem véletlen, hogy az Ardenneki offenzíva célpontja Antwerpen volt, itt is a szövetségesek utánpótlási vonalait próbálták megszakítani.

MEDVE1978 2021.06.07. 14:21:28

@Labasmaz: Ez kicsit utólagos magyarázata az eseményeknek, bár lehet benne igazság.
Van viszonylag nagy irodalma a teheráni és jaltai konferenciáknak (angolul több):
en.wikipedia.org/wiki/Tehran_Conference
en.wikipedia.org/wiki/Yalta_Conference

Ha ezeket elolvassa valaki, arra lehet következtetni, hogy a szövetségesek hittek Sztálinnak. Először is a balkáni partraszállás terve 1943 novemberében, Teheránban került le a napirendről, akkor döntötték el a normandiai partraszállást. Ez elsősorban Sztálin kérése és célja volt, tekintve, hogy 1943 novemberében a front még stabilan a Szovjetúnió területén húzodott és abban az évben óriási német offenzíva volt Kurszknál.
Nyilvánvaló tehát, hogy Sztálin nyomta a nyugati szövetségeseket afelé, hogy szálljanak partra Franciaországban, ezzel pedig erőket vonjanak el a keleti frontról.

Ahogy a visszaemlékezésekből az is látszik, hogy Roosewelt és Churchill is hittek Sztálin ígéretében, amikor a balti államoknak és Lengyelországnak (valamint később gyakorlatilag a teljes keleti blokknak szabad választásokat ígért). Churchill valamikor 1945 májusában döbbent rá, hogy Sztálin át fogja verni, ezért parancsot is adott arra, hogy mi lenne, ha a szovjeteket erővel vennék rá arra, hogy betartsák az aláírt szerződéseket (en.wikipedia.org/wiki/Operation_Unthinkable).

Motorogre 2021.06.07. 14:21:30

A szovjet nehéz- és vegyipar akkor már dübörgött, alapanyag bőségesen, humánerőforrás szintén. Amikor Sztálin elhatározta hogy nem tart Japán támadáskor, akkor lett vége a németeknek. Nem gondolom hogy 11 hónap kellett volna hozzá.
A D-nap nemcsak az orosz emberveszteséget csökkentette jelentősen, de a kontinens ujra-felosztásában is nagy szerepe volt.

Monakhosz 2021.06.07. 14:22:53

@Motorogre: Ez nem "gondolom vagy nem gondolom" kérdése, hanem TÉNY. A normandiai partraszállástól számítva épp 11 hónap volt a reimsi fegyverszünet. 1944 június 6 ==> 1945 május 7.

chrisred 2021.06.07. 15:05:50

@MEDVE1978: Szerintem ezek a pontok csak azért kerültek bele az egyezmény jegyzőkönyvébe, hogy Churchill és Roosevelt igazolja magát kifelé, ők nem dobták önként oda Kelet-Európát Sztálinnak. Tudták, hogy semmilyen eszközük nem lesz az igéretek kikényszerítésére.
süti beállítások módosítása